Romlott a japán jen miután bejelentett a japán jegybank, hogy nem változtat monetáris politikáján

Gyengült a japán jen a dollárhoz képest, miután a japán jegybank bejelentette, hogy nem változtatott monetáris politikáján, még hosszú út áll előtte, amíg megkezdheti a rendkívül laza politika szigorítását. A központi bank monetáris tanácsának kétnapos ülése után szerdán kihirdetett, 7-2 szavazati aránnyal elfogadott döntés értelmében maradt a mínusz 0,1 százalékos betéti ráta, és nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák. Nem módosította a testület a 2013 áprilisában meghirdetett eszközvásárlási program évi 80 ezer milliárd jenes keretösszegét sem.

A monetáris tanács enyhén rontotta inflációs előrejelzését és a három hónappal ezelőttihez képest valamivel szigorúbban figyelmeztetett a pénzpiacok gyenge pontjaira, tükrözve az aggodalmak erősödését amiatt, hogy az évek óta jellemző rendkívül alacsony kamatok a megnyirbálták a banki nyereségeket és elriaszthatják a bankokat a hitelezés bővítésétől. “Destabilizálhatja a pénzügyi rendszert az alacsony kamatoknak a pénzintézetek profitjára gyakorolt, lefelé ható nyomása. Bár ez a kockázat nem jelentős, szoros figyelemmel kell követni a jövőbeni fejleményeket” – mutatott rá a központi bank a gazdasági kilátásokat és kockázatokat értékelő szokásos negyedéves jelentésében.

A friss előrejelzés szerint a jegybank immár arra számít, hogy a folyó pénzügyi évben 0,9 százalékos lesz a maginfláció, ez 0,2 százalékponttal kevesebb a júliusi prognózishoz képest. A 2019-es és a 2020-as pénzügyi évre egyaránt 0,1 százalékponttal, 1,4 százalékra, illetve 1,5 százalékra mérsékelték az éves maginfláció várható mértékét. Elemzők szerint a külső kockázatok erősödése és a laza monetáris politika elhúzódásából fakadó hátrányok közé szorult japán jegybank jó időre a laza monetáris politika fenntartására kényszerül. Ha nem lennének a kereskedelmi feszültségek, a japán központi bank a normalizálás útjára léphetne, de ez a jelenlegi körülmények között nem lehetséges – mutatott rá Mijazaki Hirosi, a Mitsubishi UFJ Morgan Stanley Securities brókercég vezető közgazdásza.

A szeptemberi gyenge makroadatokból elemzők arra következtettek, hogy a japán gazdaság teljesítménye elérte a csúcsot, és a növekedés érezhetően lassult a harmadik negyedévben a második negyedéves erős teljesítmény után. A kereskedelmi feszültségek fokozódása és a kínai kereslet lanyhulása kedvezőtlen hatást gyakorolhat az üzleti hangulatra, és elveheti a vállalatok kedvét kiadásaik növelésétől. A japán gazdaság a második negyedévben éves összehasonlításban 3,0 százalékkal, negyedéves szinten pedig 0,7 százalékkal nőtt. A harmadik negyedéves előzetes GDP-adatokat november 14-én teszik közzé.

 

MTI

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.