Az egyik legősibb fáraói dinasztia korából származó sírt tártak fel Szakkarában

Az egyiptomi Óbirodalom V. dinasztiája egyik magas rangú állami tisztségviselőjének, Kuvinak a sírját fedezték fel és bizonyítékot találtak egy eddig nem ismert királynő létezésére is cseh régészek Szakkara déli részén, Dzsedkaré Iszeszi fáraó piramisegyüttese mellett – közölte honlapján a Cseh Egyiptológiai Intézet.

Kuvi sírhelyét, amelyben megtalálták a főtisztviselő mumifikált testének maradványait is, a Mohamed Megahed egyiptomi régész által vezetett cseh régészeti kutatócsoport találta meg. A hatályos szabályok szerint külföldiek Egyiptomban csak hazai régészek vezetése és felügyelete mellett folytathatnak ásatásokat. Szakkarában jelenleg több külföldi régészcsoport is kutat.
A sírkamra falát egy jelenet díszíti, amelyen a főtisztviselő látható egy áldozati adományokkal teli asztal előtt ülve. A cseh régészek Kuvi síremléke mellett találtak egy feliratot is egy eddig ismeretlen óegyiptomi királynőről is, aki az V. dinasztia (Kr. e. 2435-2306) utolsó időszakában élt. Szetibhor királynő neve és címei egy vörös márványból készült oszlopba vannak bevésve, amely az újonnan feltárt főnemesi sírhely bejárata közelében található.
A Kuvi-féle temetkezési hely Dzsedkaré Iszeszi fáraó piramisegyüttese mellett található. Régészek évtizedek óta kutatják és vitatják, ki lehetett ennek a rendhagyó piramisegyüttesnek a tulajdonosa, ez egyébként az egyiptomi Óbirodalom legnagyobb eddig ismert királynői síremléke.
Cseh régészek az új leletek alapján most bizonyítottnak látják, hogy a piramisegyüttes tulajdonosa Szetibhor, Dzsedkaré Iszeszi fáraó eddig nem ismert felesége lehetett. Ezt jelzi az is, hogy az építmény Dzsedkaré sírhelye mellett található. A királynő konkrét tumbáját azonban egyelőre nem találtak meg a kutatók.
Dzsedkaré Iszeszi Kr. e. 2414 és 2375 között uralkodott. A királynői sírhely nagy területe és építészeti megoldásai alapján a csehek szerint Szetibhornak meghatározó szerepe lehetett Dzsedkaré trónra kerülésében és uralkodásában.
A fáraó ezt valószínűleg azzal is meg akarta hálálni, hogy felesége, a királynő végső nyughelyéül szolgáló építményeket, amelyek megközelítőleg 2435 és 2306 között keletkezhettek, a korábban szokásosnál pazarabb módon készíttette el. A királynői sírhely templomában például olyan építészeti elemek találhatóak, amelyeket akkoriban csak a királysírokban használtak – mutat rá a Cseh Egyiptológiai Intézet közleménye.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.